Mire használhatjuk a gyógyteákat?

• Az emésztőszervi panaszok kezelése során felhasznált gyógynövények legtöbbjének hatását nemcsak a tradicionális alkalmazás során nyert tapasztalatok igazolják, hanem már humán klinikai vizsgálatok eredményei is megerősítették az alkalmazás helyességét. A gyógyteák alkalmasak étvágytalanság (benedekfű, ezerjófű, rozmaring), emésztési zavar (az előzőek mellett koriander, citromfű) kezelésére, emellett görcsoldó (édesköménytermés, kamillavirág), epehajtó (fehér üröm, orvosi pemetefű), hashajtó (szenna, aloé, rebarbara, kutyabenge) hatással is rendelkeznek. A terápia során jellemező, hogy általában több gyógynövényt kombinációban tartalmazó teakeverékeket alkalmaznak, mivel az emésztőszervi panaszok döntően több okra vezethetőek vissza. A teák fogyasztása azért is előnyös, mert a szintetikus készítmények között nem találhatóak hasonló, komplex módon ható szerek.

• A teakeverékek a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is fontos szerepet játszanak. A szúrós gyöngyajak túlterheltség, kimerültség okozta szívpanaszok kezelésére javallott, míg a citromfű és a macskagyökér nyugtató hatása révén közvetve csökkenti a kellemetlen tüneteket. A teljes hatás kialakulása érdekében azonban a készítményeket több héten át kell folyamatosan alkalmazni. A galagonya virágos ágvége a szívelégtelenség kiegészítő terápiájában teaként is alkalmazható.

• A hazánkban kapható húgyúti panaszok kezelésére ajánlott teák elsősorban húgyúti fertőzések kiegészítő terápiájában használatosak. Vizelethajtóként jellemzően csalánlevél, nyírfalevél, lestyán, mezei zsurló és borókabogyó javallott. Emellett húgyúti fertőtlenítő tulajdonságának köszönhetően a medveszőlő alkalmazása is előnyös, azonban biztonsági okokból legfeljebb 1-2 héten át fogyasztható.

• Az idősödő férfiak prosztata-megnagyobbodás következtében kialakuló alsó húgyúti tüneteinek kezelésére jellemzően tökmag-, szabalpálma-, kisvirágúfüzike- és nagycsalán-tartalmú készítményeket javasolnak. A gyógyteák ilyen célú felhasználása azonban fenntartással kezelendő, hiszen a szabalpálma hatásért felelős vegyületei elsősorban zsíroldékonyak, ezért a vizes kivonással készülő tea fogyasztása valószínűleg nem jár túl nagy terápiás előnnyel. A kisvirágú füzike és a csalángyökér esetében lehet létjogosultsága a teaivásnak, mivel azok hatóanyagai vízoldékonyak.

• A megfázásos megbetegedésekben a növényi eredetű szereknek a tüneti kezelés tekintetében van jelentőségük. A köptető hatású gyógynövények (pl. édesgyökér) segítik a légutakból a váladék eltávolítását, míg száraz köhögés esetén egyes növények (fehér mályva, lándzsás útifű, orvosi ziliz) alkalmazásával mérsékelhető a köhögési inger. A meghűlés általános tüneteinek enyhítésére a népgyógyászati hagyományok alapján gyakran alkalmaznak bodzavirágot, hársfavirágot, illetve – C-vitamin-tartalmának köszönhetően – csipkebogyót is. Azonban meg kell jegyezni, hogy egy csésze csipkebogyótea C-vitamin-tartalma igen csekély, arról nem beszélve, hogy a tea készítésekor használt forró víz a hőérzékeny C-vitamin bomlásához vezet.

• Az enyhe szorongás, félelem, depresszív hangulat kezelésére sokak elsőként vény nélkül kapható, gyógynövény tartalmú készítményeket választanak. Bár az elvárások olykor túlzottak ezekkel a készítményekkel szemben, számos bizonyított hatásosságú gyógynövény szolgálhat a szintetikus szerek alternatívájául. Az orbáncfűtartalmú készítmények antidepresszáns javallattal, míg a macskagyökér-, citromfű-, komlótoboz-, levendulavirág-tartalmú gyógyteák nyugtató hatással rendelkeznek. A depresszív állapot hatékony kezelése érdekében azonban az orbáncfű elsősorban pontosan meghatározott hatóanyagtartalmú készítményként alkalmazandó, nem pedig gyógyteaként, amelyben a hatóanyagok állandó szintje nem biztosítható.

• A mentális teljesítmény és a koncentráció fokozása érdekében az agyi véráramlást fokozó növényi szereknek a kiegészítő terápia részeként van jelentőségük. A páfrányfenyő igazoltan fokozza az agyműködést, de a tea helyett inkább pontos hatóanyagtartalmú készítményeit fogyasszuk. Emellett a ginzenggyökér és a matétea is alkalmas a koncentráció és a memória serkentésére.

• A tejelválasztás megindításában és fenntartásában – a szintetikus szerek erős mellékhatásai miatt – kizárólag a gyógynövényekből készült „szoptatós teáknak” van jelentőségük. A gyógynövények közül e célból édeskömény- és ánizstermés alkalmazható, amelyek az anya esetleges emésztési zavarainak enyhítésére is szolgálnak.

Manapság a gyógyszerárak növekedése, valamint bizonyos betegségcsoportok sikertelen terápiája okán többen a gyógyteafogyasztás felé fordulnak panaszaik enyhítése érdekében. Habár a gyógyteák általában nem a modern kezelés első vonalát képviselik, megállapíthatjuk, hogy számos racionális összetételű, hatásos komponenseket megfelelő dózisban tartalmazó gyógytea van forgalomban. Ezek elsődleges és kiegészítő kezelésként gyakran képezik fontos részét a terápiának, így a gyógynövényekből készült teák joggal részei napjaink gyógyszerkincsének.


Kovács Bernadett
PhD-hallgató
SZTE Farmakognóziai Intézet